Dorogi László üzente 6 éve
A CÍM-HEZ SZÁMÍTÁS TESLA SZUPERAKKUVAL
SOKAN ÁLMODOZNAK ERRŐL:
A TESLA szuperakku 11kWh-s egységekből akár 9 darab is összekapcsolható, és pl. 15 év garanciát olvastam kezdetben 5000 USD/db, idén már láttam 3500 USD/db árat is.
Egy közepes háznak + egy kicsi elektromos autónak a 9 db összekötve talán épp elég,
és ez csak akkuból 31 500 USD + az összekapcsolás áramkörei + a nap és szélerőmű.
Az erőművi egységeknél tartós nap és szél üzemeléskor is csak 15-30% időben lehet komoly áramot kapni, azaz kb. 6-szorps túlméretezés kell 99 kWh helyett 600 kWh erőművi kapacitással, ami leszabályozható kell legyen, hogy az akkuk fel ne robbanjanak a túláramtól töltéskor!
És ez csak 1 nap biztonságos, jó esetben 2 napos ellátásra jó.
Téli 3 hetes kiesésre (naphiány és teljes szélcsend volt német-országban egyik januárban.
TEHÁT ÁLLANDÓ ERŐMŰRE IS SZÜKSÉG VAN A NORMÁLIS ÉLETVITELHEZ.
ÉS ÉPPEN A TELJES LEGNAGYOBB ENERGIA IGÉNYES IDŐSZAKBAN!
Ezek az atom és szénerőművek, a gázturbinák drágábbak, de az is csak 1-2 óra alatt futnak fel, vagy le.
Az 500 giga Wattóra, ami a cikkben szerepel 500 000 000 000 kWh,
ha ezt elosztjuk 11kWh akkuval, akkor 45 000 000 000 darab kellene,
ami 3000 USD-vel felszorozva 135 trillió dollár kellene, amit összehasonlítva
az USA 20 ezer milliárd dollár mai adósság állományával 135/20 = 6,75-ször drágább lenne, plusz az erőmű kiépítés rendszere legalább 3-4-szeresen több.
Azaz ma még teljes képtelenség, és további 50 év fejlődés kell hozzá.
Nem beszélve a meddőhányók okozta károkról, vagy azok helyreállítási kiadásairól!
Dorogi László üzente 8 éve
Az energia tárolás ma fizikai ismeretek híján alig lehetséges. Pillanatnyilag börtönbe csukták gyenge lábakon álló váddal azt, aki DikVek néven képes volt kifejleszteni egy nyári energia tárolót, amivel felhasználáskor akár ív-hegeszteni is lehet. Ennyit a magyar feltalálók segítéséről! Ez sem mentes a kezdeti ismeretek bizonytalanságától, de érdeklődés iránta nem akadt!
Amit bizonyosan lehetne csinálni, azt magyar nobel díjas elméleti munkája alapozta meg:
CO2 és H2O + napenergia = metil alkohol reakciót
létre lehet hozni és ebből akár éjszakai áramellátást lehet csinálni üzemanyag cellákkal.
Sajnos mindkét művelet kezdeti stádiumban létező eszközökkel működhetne, és házilagosan talán még kevés az ismeret a létrehozásához!
Plusz nem biztos, hogy a napelem cellák jó esetben 30%-os hatásfoka (a kaphatóké 11-15%), egyes kisérleteknél a fényspektrum 3-szoros hasznosításával elvi 45%-ot is reméltek már némely közlésnél!
Tehát gépi CO2 kigyűjtéssel pl. erőmű fűstgázaiból, és azután kémiai katalizátorral vízgőzben metil alkohol gyártás, tisztítás, tárolás után autók, áramfejlesztők, és üzemanyag cellák adnák vissza a napenergiát.
Ennbyi lépés után mekkora hatásfokkal lehet ezt végezni?
Dorogi László üzente 8 éve
A cikkhez: Amennyiben vízhálózat nyomócsövében alkalmaznák, úgy vagy fékezné az áramlást, vagy a vízpumpáktól kívánna többlet energiát, De pl., a Yelliston parki vízesés vizéből vennének el vizet, akkor nagyon komoly erőmű lenne építhető. Csak a környzeti hatások okozhat nának komoly változásokat. Én a hódok által léresített víztározók alkalmazására terveztetnék kiserőműveket az átbukó víz hasznosítására! erre pedig tudok hazai megépíthető, vízben úszó kiserőmű tewrvező csoportot!
Ezzel az ősi síkvidéki víz és hal + madár + élővilág visszatérését lehetne létrehozni! Dús halfogást lehetne garantálni országos ellátásra, és ősi halfajok vissza-térés-telepítése lehetővé válna. pl. viza. ha jól emlékezem, plusz pisztrángok a megfelelő volt élőhelyükre!
Vadvizi üdülő túrákra lehetne látogató-bemutató helyeker kiépíteni.
Dorogi László üzente 8 éve
Az árvizek megelőzése a természetben mocsarak kialakulásával, és erdőségekkel zajlott. Azaz min és max értékek között elosztott paraméterű volt. Lényegében majdnem egyenletesen terhelte a földkéreg teljes szárazföldi részét.
Ha tehát óriás tárolókat építünk, az földrengéses károkhoz vezethet. Ha viszont nagyon sok kicsi tárolót építünk, akkor a gazdaságosság sérül.
Az erdők és a biohumusz számos földi éghjajlati gondot megakadályothattak volna, ha az emberiség ÉRTŐ MÓDON, GONDOLKODVA HASZNOSÍTANÁ A LEHETŐSÉGEKET!
Csak megjegyzem, hogy ÁRVÍZVÉDELEM = a hódok ingyen víztározókat építenek mindenhol, ahol erre A lehetőség adott!
Ezzel a talaj vízellátottságát, és a környezet éghajlati stabilitását is szolgálja.
Éljenek a hódok, és ne építkezzenek oda az emberek, ahol a hódok tavat akarnak létesíteni!
Szigmond László üzente 8 éve
Egyetértek, meg kell találni a házi megoldáshoz a legoptimálisabb méreteket. Az amerikai hidrogenerátor igazából nekem nem tetszik, mert úgy gondolom önmagát fékezi, de ez megoldható lenne.... A Német változat gondolom jobb lehet, de el tudnék képzelni Magyar fejlesztést is :) http://www.alternativenergia.hu/magyar-turbinafejlesztes-mini-vizeromuvekhez/72600
Dorogi László üzente 8 éve
Csőben áramló víz forgat valamit. Miközben tudjuk, hogy az örvénylés csökkenti az áramlás súrlódását, ezért örvénylik minden lég és folyékony, ha erre módja van, mert a tornádó hatás energia sűrűsödéssel, és kisebb keresztmetszetben gyorsabb áramlással párosul!
Csakhogy a Csőben áramlás ezzel is dupla és 4-szeres közé javítható.
HA viszont nincs elég víz, akkor nincs meg a betervezett hatásfok, és romlik a rendszer eredményessége!
A tároló méretezése a kérdés, összehangolva a csőrendszerrel. Erre találkoztam magyar mérnök szakértővel.
A minimális vízhozam, és a maximális vízhozam közötti optimumot tudja tervezni a felhasználhatóság érdekében!
Megjegyzendő, hogy a kontinensek talapzatai is összetörhetnek, ezért nagyon nem mindegy mekkora tározó és hol épülhet meg!
A Digi world adásában láttam, hogy az Afrikai nagy hasadékvölgy, mintegy 25 millió éve kzdte összetörni az alapzatot, és a nagy kontinensek pl. Pangea széttört néhány 100 millió év során, a ma ismert földrészekre, de pl. Ausztrália a deli sarki földrészből tört le, és halad az Afrikai kontinens felé kb. 10 millió évvel ezelőtt óta!
Csakhogy ezek a törések tűzhányók kiséretében mennek végbe! Ez viszont eléggé hamar bekövetkezhet!
Szigmond László üzente 8 éve
Igen ez így van ha pl. az ivóvíz rendszerrel használjuk, de más a helyzet ha a napenergia tárolására illetve visszanyerésére használjuk.....Vagyis nappal a többlet napenergiával felszivattyúzzuk a vizet egy felső, magasan levő tározóba, majd ezekkel a "hidrogenerátorokkal" a szükséges időben visszanyerhetjük....nyilván némi veszteséggel, de ez most nem annyira számít, hiszen a napenergia "ingyen" volt. Egyébként biztató hírek vannak kisebb "mini vizierőművek" (kis hidrogenerátorok) fejlesztéséről (Német fejlesztés) ami nézetem szerint alkalmas lehet házi napenergia tárolásra ill. visszanyerésre, tehát sziget üzemmódra, kihagyva az áramszolgáltatót, két (alsó és felső) víztározó használatával, hagyományos, szennyező akkumulátorok nélkül és szinte korlátlan élettartammal. Jah már 1,8 m esésnél alkalmazható! :) http://www.mernokbazis.hu/cikkek/mini-v%C3%ADzer%C5%91m%C5%B1vek
Szabó Zoltán üzente 8 éve
Szabó Zoltán üzente 8 éve
Sajnos ez is
http://www.alternativenergia.hu/napkoveto-napelemet-fejlesztettek-hazai-mernokok/72444
arról szól, hogyan költsünk el 600 millió Ft-ot!?
Sajnos, a támogatott projektek jó része arról szól, hogyan öltsük eladható formába, a támogatási pénzek elköltését?
Ha jól tudom előtte fejlesztettek egy elektromos kukás autót is, most lehet hozzá a töltőt kifejleszteni.
Szabó Zoltán üzente 8 éve
Egy ilyen lapátrendszer kevesebb energiát ad le a generátornak, mint amennyi energiával növelni kell a víz keringtetését ahhoz, hogy a víz áramlása ugyanolyan legyen, mint a lapátrendszer nélkül.
Egyáltalán nem ingyen energia!
Szigmond László üzente 8 éve
Az energia cégek is meglátták a lehetőséget és ilyen "erőművet " terveznek..... már az is haladás, hogy fenntarthatóban gondolkoznak. :) :
http://www.alternativenergia.hu/keszul-a-nagy-boom-az-energiatarolas-piacan/72052/comment-page-1#comment-1535