Kép: SXC
Az új hulladékcélok elérése 580 ezer munkahelyet hozna létre,
miközben Európa versenyképesebbé válna, és csökkenne a költséges és
ritka anyagok iránti kereslet. A javaslatok elfogadása a környezeti
hatásokat és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is csökkentené. A terv arra
kéri az európaiakat, hogy a települési hulladék 70 százalékát, a
csomagolási hulladéknak pedig 80 százalékát hasznosítsák újra 2030-ig,
valamint 2025-ig tiltsák be az újrahasznosítható anyagok
hulladéklerakókban való eltemetését. A dokumentum a tengeri szemét és az
élelmiszer-hulladék csökkentésére is kitűz célértéket. (Az energiahatékonyságban is kötelező célokat vezetne be az unió, mivel maguktól nem spórolnak eléggé a tagállamok.)
A meglévő irányelvek hulladékcéljainak emelésére irányuló
felülvizsgálatot abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy azok a
lineárisról egy körkörösebb gazdaságra való áttérés motorjai legyenek. A
nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett az
új jövőkép egészen más gazdasági modellt vázol fel. A körkörös
gazdaságban az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás
válik normává – a hulladék pedig a múlté. Az anyagokat – újra
felhasználva őket – hosszabb ideig tartanánk használatban, az növelné az
EU hatékonyságát, és így versenyképességét is a globális színtéren. (Kiváló
példa erre a magyar származású Tom Szaky, aki szemétből épített mára
világméretű céget. Vele készült interjúnkat itt találja.)
Cselekvés több fronton
A kezdeményezéseket a bizottság több másikkal párhuzamosan fogadja el:
- Zöld foglalkoztatás kezdeményezés,
- Zöld cselekvési terv kkv-knak,
- Erőforrás-hatékonysági lehetőségek az építőiparban
Ezek a kezdeményezések együttesen egy új erőforrás-hatékonysági program megindulását jelzik a következő évekre.
JanezPotočnik környezetvédelmi biztos szerint: „A
feltörekvő gazdaságok, az új középosztálybeli fogyasztó milliói és a
kölcsönösen összekapcsolódó piacok által jellemzett 21. századában még
mindig 19. századból örökölt lineáris gazdasági rendszereket
működtetünk. Ha versenyben akarunk maradni, akkor a lehető legtöbbet
kell kihoznunk az erőforrásainkból, vagyis produktívvá kell tennünk,
újra kell hasznosítanunk őket – ahelyett, hogy szeméttelepeken temetnénk
el őket. A körkörös gazdaságra való átállás nem csupán lehetséges,
hanem nyereséges is – ez azonban nem jelenti azt, hogy a megfelelő
szakpolitikai lépések nélkül is meg tudna valósulni. Az általunk
javasolt 2030-as célokhoz már ma cselekednünk kell, hogy felgyorsítsuk a
körkörös gazdaságra való áttérést, és kiaknázhassuk a benne rejlő
üzleti és munkahely-teremtési lehetőségeket.”
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a
tudományért felelős uniós biztos: „A körkörös gazdaság sikerének kulcsa a
kutatás és az innováció, ezért teszünk ma közös megközelítésre
javaslatot. A támogató szabályozási keret mellett az új Horizont 2020
program is hozzá fog járulni az erőforrás-hatékony, zöld és
versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság
kialakításához szükséges tudáshoz.”
Ami jön
A jogalkotási javaslatok javarészt a
hulladék-keretirányelvre, a hulladéklerakó-irányelvre, valamint a
csomagolási és csomagolóanyag-irányelvre vonatkoznak. A célok
felülvizsgálatán túlmenően a hulladék-jogszabályok egyszerűsödni is
fognak, illetve a jobb végrehajtás érdekében szorosabbá válik a
bizottság és a tagállamok közötti együttműködés. Minimális működési
feltételeket fognak megállapítani a kiterjesztett gyártói felelősségi
programokhoz. Konkrét hulladékáramok – például a tengeri szemét, a
foszfor, az építőipar és bontás, az élelmiszerek, a veszélyes hulladék
és a műanyaghulladék – esetében egyéni megközelítések valósulnak meg
majd.
A nagyobb hatékonyság motorja az innovatív dizájn, a jobb minőségű és
tartósabb termékek és gyártási folyamatok, az előretekintő üzleti
modellek és a hulladékot erőforrássá alakító technikai haladás lesz. A
kísérő módosítócsomag célja egy olyan keret létrehozása, amely segít a
körkörös gazdaság valóra váltásában. Ehhez egymáshoz jobban kapcsolódó
szakpolitikákra, intelligens szabályozásra és a kutatás és az innováció
részéről aktív támogatásra van szükség. Ez megszünteti a beruházások és a
finanszírozás előtti akadályokat, miközben előmozdítja a vállalkozások
szerepét és a fogyasztói részvételt. A csomag ezenkívül azt javasolja,
hogy az erőforrás-hatékonyságot a GDP/nyersanyagfogyasztás alapján
kellene mérni, valamint hogy az Európa 2020 stratégiába a következő
felülvizsgálatnál fő célként fel lehetne venni a 2030-ig elérendő 30
százalékos javulást.
A jogalkotási javaslatok most a tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek.
Az erőforrás-termelékenységi cél felé való haladást a gazdasági
kormányzás európai szemesztere keretében fogják figyelemmel kísérni. Egy
ilyen célt az Európa 2020 stratégia félidős áttekintésének
összefüggésében is meg kell majd fontolni. Fokozódni fognak a körkörös
gazdaság terén zajló kutatási és innovációs (K+I) erőfeszítések is. A
körkörös gazdaság felé történő elmozdulás szakpolitikai kerete a
következő években is tovább fog fejlődni.
Kommentáld!