A legtöbb energiát a háztartások használják fel a világban, mutatott rá Kárpáti József,
az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat (MAKÉSZ) elnöke a Piac
& Profit 2013-as Fenntarthatósági csúcsának környezettudatos
megoldásokról szóló panelbeszélgetésében.
Kárpáti újításokat is
felvillantott: Svédországban már olyan harminc emeletes torony építése
van folyamatban, melynek szerkezete faalapú.
Évente 6700 új lakás épül hazánkban.
Bár 2020-tól az EU-ban elvileg
csakis olyan lakóépületeket lehet felhúzni, melyeknek nincs primér
energiafogyasztása (vagyis passzív házak vagy kellő színvonalú
hőszigeteléssel ellátott épületek), magyarázta Kiss Ernő, a
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Ám a hazai szabályozás
mégis engedékenyebb, s azt tartja szem előtt, nehogy tönkremenjenek a
piacon még így-úgy elegzisztáló, régi technológiákat alkalmazó
téglagyárak, tette hozzá Kárpáti.
Alternatív energia: 15 százalékkal drágább
Még Ukrajnában is tízszer több napelem van használatban, mint nálunk, mondta Kiss Ernő.
Szigeti László,
a Cothec Kft. energetikai szaktanácsadója szerint a magyar
energiapolitika nem favorizálja az alternatív energiaforrásokat: a
gázártámogatás és a rezsicsökkentés mind a fosszilis status quót
erősíti.
A hazai lakóépületekben a gázberendezések életkora zömében 18-20 év
és máig tartja magát az a (meg)szokás, hogy inkább költünk többet a
csempére vagy az autóra, vagyis bármire, amit a szomszéd lát, s amin
irigykedhet, míg a jó kvalitású fűtőberendezéseket kispóroljuk.
Szigeti
azt tapasztalta, ha közös képviselőkkel vagy építkező családokkal
beszél, nem egykönnyen tudja elültetni a fejekben, mik az alternatív
energiákkal való élés előnyei, hiszen az ezeket hasznosító berendezések
beszerelése 10-15 százalékkal többe kerül.
A prioritás még mindig azon
van, hogy a lehető legolcsóbban ússzák meg a dolgot. Általában az
önkormányzati vagy iskolai testületekre jellemző, hogy az alternatív
energiák mellett döntenek és vállalják a felárat.
A támogatások terén is a költségcsökkentés dívik, holott az
energiahatékonyság javítására kellene inkább koncentrálni.
Németországban például elérte a 40 százalékot a megújuló energiák
aránya, a napi felhasználás tekintetében pedig volt olyan nap, hogy ez a
hányad 68 százalékra hágott, mondta Kiss Ernő.
Az alternatív energiák azonban kiszámíthatatlanok. Amikor egyszerre
sütött a nap és fújt a szél, Németország eladta energiafeleslegét
Ausztriának. Mire a nap végére mindkettő megszűnt, feláron kellett
visszavásárolniuk a villamosáramot, mesélte Kárpáti József.
Oxyfa, a klímanövény
Olyan fát mutatott be Egyed Zalán, a
Carbon Solutions Kft. értékesítési vezetője, mely gyorsabban nő, mint a
cser, az akác vagy a bükk. A közönség soraiban körbeadott négy éves
fatönkjének szelete olyan benyomást kelt, mintha egy 20 éves fából
származna.
Az Oxyfa nem génmódosított növény –annak
ültetését ugyanis tiltják a Magyarországon honos törvények-, hanem
keresztezéssel hozzák létre. Erdészeti alkalmazása, telepítése egyelőre
nem megengedett, ugyanakkor dísznövényként és kerítéssel határolt
telepeken való ültetése már számos helyen folyik, ahol az önkormányzat
biztosítja a földet és az öntözést. E fafajta különösen hátrányos
helyzetű településeknek jöhet jól az önkormányzati aprítékos kis
erőműveik üzemeltetéséhez. A fa nem szaporodik el, viszont ha levágják, a
csonkot körbenövi és újra nőni kezd a magasba. Locsolni csak az első
két évben kell.
Egyed hangsúlyozta, a cég számításai szerint az
Oxfát használóknak a befektetés 6 éven belül megtérül, ugyanakkor
egy-egy családi ház fűtésére nem feltétlenül a legjobb eszköz, mivel
gyulladási pontja 420 Celsius fok, vagyis nagyobb mennyiségben optimális
az alkalmazása.
KedvesKlubtársak,várjuka véleményeeket, illetve a feltöltéseiteket erről a témáról is.
Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez!
Kommentáld!