Energiaforrások: Déplacement du nuage de Tchernobyl (videó)

Köszöntelek a Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3913 fő
  • Képek - 338 db
  • Videók - 54 db
  • Blogbejegyzések - 131 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 39 db

Üdvözlettel,

Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Köszöntelek a Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3913 fő
  • Képek - 338 db
  • Videók - 54 db
  • Blogbejegyzések - 131 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 39 db

Üdvözlettel,

Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Köszöntelek a Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3913 fő
  • Képek - 338 db
  • Videók - 54 db
  • Blogbejegyzések - 131 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 39 db

Üdvözlettel,

Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Köszöntelek a Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3913 fő
  • Képek - 338 db
  • Videók - 54 db
  • Blogbejegyzések - 131 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 39 db

Üdvözlettel,

Megújuló energiaforrások-fenntartható egyensúly vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Déplacement du nuage de Tchernobyl

Így terítette be a radioaktív felhő Európát |
2014.02.06. 16:54

A paksi bővítésről hozott döntéskor érdemes a valaha volt legnagyobb nukleáris balesetről megemlékezni.

A világ 438 létező atomerőművét a lehető legszigorúbb előírásokkal, ellenőrzésekkel és karbantartási rendszerrel igyekeznek balesetmentessé tenni üzemeltetőik. Senki sem szeretné, ha valaha is megtörténne mégegyszer Chernobil.

De kizárni persze nem lehet a baleset kockázatát. Éppen ezért kutatták sokat, mi is történt pontosan 1986 áprilisában, amikor egy éjszakai ügyeletre csúszott reaktorteszt balul sült el, és megtörtént az első civil nukleáris apokalipszis.

Elképesztő animációt tett közzé a francia atomenergia-biztonsági ügynökség az 1986-os balesetről: napról napra lehet követni, hogy hol milyen koncentrációjú sugárzás érte melyik országot Európában.

A robbanás akkora volt, hogy egészen Észak-Amerikáig repültek a sugárzó törmelékdarabok. S napokig ült Európa fölött a mérgező levegő. A halottak számát nem lehet tudni, pár tucattól több tízezerig terjednek a becslések

Látta 441 ember.

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Egyed Józsefné üzente 3 éve

Síri csend Magyarországon

Nézze meg, mi volt a helyzet Magyarországon május 6-án, 7-én és 8-án. Ekkor volt akkora a háttérsugárzás, mint Svédországban a baleset másnapján mért adatok. Ám a másnapi magyar sajtóban érdekes módon egyetlen szó sem esett erről, mint egy, a baleset médiavisszhangját elemző dolgozatból kiderül.

A radioaktív porról és füstről, plusz a baleset súlyosságáról a szovjet és a magyar lakosság is inkább csak a nyugati sajtóból értesülhetett. A BBC tudósítása alapján leadott egy anyagot a magyar rádió, ám a riportert még ki is rúgták.

Az izotópmérésre felkészült KFKI-ban dolgozók is csak fű alatt, utcai telefonfülkékből próbálták rávenni a helyi óvodákat, hogy a gyerekeket „az erős napsugárzás” miatt ne vigyék ki az udvarra játszani.
Kárpátok szent bércei

Hogy pontosan mi is volt ekkoriban a helyzet az országban, mind a mai napig nem lehet pontosan tudni. Állítólag a minket érő sugárzás minimális volt a Kárpátok hegyeinek köszönhetően, s a szomszédos Ausztriában csaknem kétszer annyi radioaktivitást mértek.
Hogy is volt?

Ezt a kérdést mind a mai napig sokan felteszik maguknak a balesettel kapcsolatban. Ma két uralkodó elgondolás van ezzel kapcsolatban: amely a tervezés hibáit okolja és amely az emberi hibákat.
Fejetlenség az irányítószobában

A jegyzőkönyvekből rekonstruált kronológia szerint mindenesetre elképesztően szabálytalanul járt el a reaktor személyzete, számos biztonsági előírást nem tartottak be, s sok más szabályt is felülbíráltak. Ennek hátterében részben a hozzá nem értés állhatott, hisz a vezetőségnek nem volt érdemi atomerőművi tapasztalata, s olyan alapvető óvintézkedéseket sem tartottak be, mint hogy védőruhát viseljenek, vagy legyen megfelelő számú és állapotú sugárzásmérő.

A sorok közül az érződik ki: nem is igazán értették, miért kellene szuperóvatosnak lenni egy atomreaktor körül. Helyenként úgy kezelték, mintha egy szénerőmű lenne, amit kiválóan lehet kézzel szabályozni, s világosak az erők és az ellenerők, a kölcsönhatások. Csakhogy egy atomerőmű leállítása egyáltalán nem ilyen folyamat.

Éppen hosszú-hétvége volt, ráadásul éjszakára csúsztak olyan munkák, amelyekhez nem volt szokva a személyzet, s valószínűleg nem is adtak át minden információt jól egymásnak a műszakok.
Tervezési hibák?

Ugyanakkor a felrobbant reaktortípussal kapcsolatban már korábban, egy másik erőműnél is kiderült, hogy leállítás közben bizony van, hogy megugrik a termelése, csak ott nem okozott problémát, sikerült leállítani. Csernobil esetében viszont nem sikerült, pedig okos tervezéssel meg lehetett volna oldani.

Ráadásul az egész balesetre azért kerülhetett sor, mert egy biztonsági megoldást akartak tesztelni: hogy egy 60-75 másodperces áramszünetet át lehet-e hidalni a hűtőrendszerben. Vagyis erre eleve nem volt megoldás a rendszerben.
Ez történt

Végül is a rossz döntések és a tervezési hibák eredményeképpen túl alacsonyan tartották a reaktor termelését, ami instabilizálta, s elszabadult. A nagy baj pedig akkortájt történt, amikor valaki megnyomta a vészleállás gombot, s megpróbálta az összes grafitrudat beletolni a reaktorba. (Már eleve hiba volt, hogy nem volt bent legalább 9 rúd.) Ugyanis a grafit felgyorsította a reakciót, s be sem lehetett végül annyira tolni a rudakat, hogy elnyeljék a neutronokat. Az elpárolgó hűtővíz robbantotta le az erőmű tetejét, s így került a szabad ég alá a reaktor, hogy ontsa a radioaktivitást, miután az is felrobbant.
Brutális robbanás

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu