Külső hőszigetelésnél eléggé nehéz hőhíd mentességet megoldani, még a legjobb táblákból álló megoldások is  hajlíthatatlanok, és változatos tartószerkezeteket lehetetlen tökéletesen hőszigetelni.

A  résekbe befújható, felületre ráfújható hőszigetelők teljesen körbeveszik a házat, vázelemeket de a legjobb esetben is ingadozó a hőszigetelés. 

És ez a kisebbik gond. A párakiszellőzés, vagy kiszellőztetés a következő kritikus kérdés.

Mert a pára lecsapódás-kifagyás roncsolhatja a fal szerkezetét.

A belső hőszigetelést ostoba-elavult előírások és begyepesedett szokások miatt, vagy külső adottságok miatt nem lehet elkerülni!

Azonban nagyon el lehet rontani, mert az építészek sem értenek hozzá! Valósággal menekülnek ettől. Aki vállalja nagyon drágán, mert saját szakmai megbízhatóságát félti. Éppen az előítéletek miatt!

Ugyanakkor  komolyan meg kell fontolni minden körülményt, mert nagyon változó lehet a megoldások optimumai!

Van azonban egy alap-elv "A belső hőszigetelés nem lehet helyettesítője a külső hőszigetelésnek, de legfeljebb fele akkora hatású előzménye lehet." Pl. akár harmadolni a fűtés számlát. Sőt havi 40 ezres fűtés költséget vissza lehet fogni felére-1/3-ára,

és örömteli, ha a megtakarítás a külső hőszigetelésre előtakarékosságként kerül félretevésre!

Én ezt tettem fel máshol, amit utólag bővítettem, és kiegészítem is mihelyst újabb szempontokat tudok megfogalmazni:

"""Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?

Vagy egyéb??? Az anyag ismerete kiemelten szükséges!

Kiegészítés: A pára kiszellőzés a falból nyáron meg kell történjen különben a fagy megrepeszti a fagyhatáron a fal szerkezetét. (mindenki láthatott csupasz tégla málladozó falakat, mindig a falsík mentén pelyhesen lemálló tégla darabokkal a fal alatt. A beton is így málladozik, ezt az úttestek-járdák bizonyítják, tehát komoly gondot okoz. Azonban a szabályosan épült falba télen bekerülő pára nyáron ki kell szellőzzön. A legjobb, ha a pára be sem jut a falba.

Ezért a pára áteresztő hőszigetelőket jobb külső hőszigetelésre, a párát mozgásában fékezőket, vagy párazárókat jobb belső hőszigetelésre alkalmazni.

A párát pedig tudatos szellőztetéssel érdemes azonnal eltávolítani

Az idézetek okos+buta állítások keveréke!

„Lélegző falak” - ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói.  Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek: 

• nem hőszigetelt falak, 

• 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak, 

• 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak. 

Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük. 

Ez TELJESEN IGAZ, DE UGYANEZEN SZIGATECH OLDAL

TILTJA A BELSŐ HŐSZIGETELÉST, MINT KOMFORTOT ÉS ÉPÜLETET IS ROMBOLÓ MEGOLDÁST! 

Ami elhibázott, mert javíthat, és ronthat is, sok esetben nincs másra lehetőség!

A VICC AZ, HOGY A KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS UGYANÍGY LEHET KÁRTÉKONY (hőhidak és silány szellőztetés miatt többnyire)!

A KULCS

A PÁRAKISZELLŐZÉS JÓ MEGOLDÁSA! Erre a mai német és Svájci szabványok gépesített mesterséges kiszellőzést írnak-engednek meg a 20-30cm-es hőszigetelő ház-bevonat miatt! Lásd "rekuperátor=gépi levegőztető-hőcserélő"!

De ma már létezik párafüggő ventillátoros kiszellőztetés hazánkban is elérhető elemekkel... Stb.

TAPASZTALAT:

A.) Már 3 esetben végeztem belső oldali hőszigetelést, a páralecsapódás=penészedés a 30 évvel ezelötti poliuretán zártcellás hablemezek közötti rések miatt az akkor még hiányzó purhab ragasztók helyett használt felrögzítés 100% vízáteresztő képessége okozta 1-es páradiffúziós ellenállás a résekben. Ma alufólia kasírozott Purhab (PIR) és Alufólia ragasztó-szalag 100% párazárást adhatna, és nem penészedik, mert nem jut a hideg falba pára, nem okoz fal-szétfagyást. 

De okozhat bezártság és izzadást okozó magas belső páraszintet!

Ami a másik megtalált cikkben 

( http://www.parafa.net/web/index.php?option=com_content&view=article&id=97&Itemid=134 )

 DURVÁN hibás az a belső páraáteresztő vakolás, az akár hőszigetelő, akár nem!

A lehülő falba bejutó pára átfagy, és roncsolódik a fal szerkezete, kivéve a betont 80-as páradiffúziós (="Pd") ellenállással, és a fagyálló-vízzáró betont! Ezt láthatjuk a beton úttestek pusztulásánál!

B.) 6 éve polisztirol 5cm réteggel bevontuk egy hideg kifűthetetlen földszinti "tégla+vakolat" lakás hideg oldalait, és a menyezetet. Kb. 1/3-ára csökkent a hőveszteség, azután 2 év után hőszigetelő ablakcsere+ cirkó kiépítése újra felezte a hőveszteséget 1/6-ra! 

Mi a titka? Páraképződést ott kell tartani és kiszellőztetni, ahol az keletkezik (Főzőfülke+Fürdőszoba), azonnali szellőztetéssel.

Illetve a téglafal hidegbe kerülése csak akkor baj, ha a fal vizesedik és átfagy! Ezért a legnagyobb páradiffúziós ellenállású XPS ("Pd"=60) és porán ("Pd"=60-80) (ma PIR kapható) lemez lehetőleg oldalt purhab ragasztóval légmentesen zárt kell legyen!

Mert a lakás jó pára tartalmát, okos kiszellőz-tetését kell megoldani, és mellé kerülhet optimálisan páraszabályozó belső vakolat a kényelem fokozására.

C.) 3 éve hő-szigeteltem belső oldalon 100 éves épület tetőtér alatti lakását 5cm nikecellel, ott a menyezet 1 szál fenyődeszka volt csak, de az 5cm nikecell 1/10-ére csökkentette, a falakon 1/3-ára esett a hőveszteség az internetes számítási segédlet szerint. Az egyik szomszédnál havi 40 000 Ft fűtési költség ellenére +14C fok fölé nem tudja kifűteni a kicsi lakását.

Tapasztalat: 4,5kW hőtárolós villanykályha +2kW 14 óra alatt is csak 14C fokig fűtött fel, a kinti -15C fonál kezdetben, hőszigetelés után a 2kW ventillátoros radiátor 2 órán belül 20-22 C fokig fűtött -15C fok kinti fagynál, és az 1,2kW-os fűtőtestre visszakapcsolva egyelő időnként ki-be kapcsolt a beállított hőfok tartásakor. 

Ez a menyezeti hőveszteség meghatározó voltát igazolta!

Eredmény tapasztalat = 600W/6500W= 1/11-ed részre esett a hőveszteség! És ezt még felezni lehet a padlástéri, de csak pára áteresztő cellulózalapú hőszigetelő kitöltéssel a födém-deszkák között. Itt az EPS30 legolcsóbb került beépítésre, ami közepesen páraáteresztő "Pd"=30-as paradiffúziós ellenállással. Ez ott azért jó, mert a fa-födém deszka "Pd"=(1-2) közötti páraáteresztéssel elszállítja a padlástérbe a keletkező párát, de zuhanyzó + szárító+konyha zugokat azonnali gyors kiszellőzéssel okos ellátni. A papirhulladékból készült cellulóz vatta befújása a pdlástéri gerendák alsó-felső deszkái közé                   önmagában a hőveszeséget harmadolná, de 

a falak                FAGYOS HIDEGÉRZETE megmaradna 

(Ezt egy emelettel lejjebb a hidegtűrő ismerős bizonyítja /// nála fűtés nélkül 14C fok neki elég, de az ágya a falnál  kínos hidegérzettel ajándékozza meg.), 

ennek megszüntetésére kellett a hátsó tűzfal, és az elülső körfolyósó fal belső hőszigetelése! A tapasztalat kellemes, és eddig sehol sem érzett hideg-sugárzástól mentes szobai belső tér lett az eredmény. Azért a testpárolgás 1-2 főnél/szoba okozhat párafeldúsulást, és szellőzés igényt, de napi 1-2 alkalomra szűkítve!

A belső falak üveghálós "dryvit" vakolása csak kis erejű és tompa ütéseknek áll ellen, különben a festett felület beroppanhat. A padló szélét záró léc legyen szélesebb, hogy a bútorok nekiütődve ne okozzanak behorpadást.

Ez tűzgátló gipszkartonnal, vagy perlit beton fedő réteggel javítható glettelés előtt.

Egyéb hőszigetelők alkalmazása 

újabb átgondolást igényel, pl. nyitott cellás porán hab "Pd"=1 hiába képes jól hőszigetelni, de puha-lágynak mondott tapintása miatt csak födémdeszkák, vagy gipszkarton + menyezet közé ajánlható, ahol nem kell vakolni, ennek a hőszigetelése is jobb a nikecellnél, vagy kőzetgyapot paplannál, és a páraáteresztése jobb a befújható papir vattánál, csak lényegesen drágább!

Hőszigetelő habarcsok polistirol gömböcskéket tartalmaznak, de a szilikát bezáó rétegek habszerű megszilárdult vázrendszere nagyon jó hőszigetelő, ugyan a polistirol morzsák füstölve kiégnek, de 2-3 órás átégési időtartamot garantálnak.

A füstölés miatt csak külső falra ajánlhatók, ahol a nagyon jó párakiszellőzést is megoldják! Miközben a hártyavékony szilikát hab rugalmassága az épületrészek mozgását képes kiegyenlíteni szakadás nélkül!

Dorogi László

vill.mérn.+mérlegképes könyvelő DE csak amatör hőszigetelő, aki gondolkodik, és utánanéz amire létezik tudás!

Ez az elképzelésem meghiúsult a tűzveszélyessége miatt

hibás elképzelésként teszem ide be:
„A ragasztóval a táblákat csíkokban felkenem, és oldalirányú csúsztatással felsimíthatom a mennyezetre, oldalt a fali hőszigetelőhőz is hozzáragasztva! Alulról nálam meg kellene festeni tapadó híd festékkel
- fűrészporos tapétázáshoz ajánlottak nem nedvszívóra is jó „direct” tapétaragasztót Henkel gyártmányt vízzel többszörösére hígítandót. Elképzelhető, hogy a felületét a hőszigetelő lapok alsó oldalán meg kellene kenni a tapadó híd ragasztó oldattal. A folyékony tapéta is olcsóbb-gyorsabb lenne a menyezet+falak újra tapétázásakor.
Csakhogy:
A tapéta 1.) nem tűzgátló jellegű, 2.) a menyezet sosem sík, 

3.) a táblák élei durván meglátszanának,

jó megoldásnak maradt az üveghálós Dryvitolt vakolás, azután már jó gletteléssel a festés következhet!

"Kiegészítem mert lényeges: 

műanyag habot beltérbe kizárólag Dryvitolt felülettel szabad feltenni tűzvédelmi okból. (Az sem baj, ha tűzgátló gipszkartonnal, vagy perlit beton réteggel is elfedik a hőszigetelőt!

A pára áteresztő táblákat tökéletes pára-zárással szabad beltéren alkalmazni, ami nagyon körülményessé teszi a beépítését!

Egy kielégítő vastagságú üveghálós ragasztós dryvit réteg rendkívüli mértékben csökkenti a tűzveszélyességet. A legjobb lenne erre tűzgátló takaró vakolást tenni, ilyen pl. a tűzgátló gipszkarton, esetleg más tűzgátló vakolatréteg.

A felmerült méret gondon (belső tér csökkenésén segít, ha a belső vakolatot leverik elszállítják, és az így megnyert 2-4cm nem veszhet el a belső térből. 

Ez többlet sitt-elszállítási költséget okozhat, de a belső tér megtartása miatt megérheti.

Ekkor csak a PIR-ALU változatot ajánlhatom, egyrészt öntapadós alufóliával légmentesre lezárható, maximális párazárást készítve, ragasztóként a megszokott hőszigetelő ragasztókat ajánlom,

és ha a falra felragasztás csakis a kiálló pl. nem málladozó tégla részeknél történik, akkor a külső oldali alufólia hőtükörként javítja a hőáramlás visszatartását, fékezését!

Egy példát a hőszigetelésről számolva a Falon téli átlagban Hőlépcső= +22/+2=20C foknál ,
http://www.pannonmuhely.hu/energetika/hoszigeteles-kalkulator.php
Rétegeket táblázatban bemutatom (vakolatot + légrést kihagyva)

Réteg anyaga         anyag-hővezetése-Együttesen Felület Cfok Hőáram Jav/Átadás
Ablak (csak tipusától függ)         1,40 W/m2K     11m2 20C                      308W / 770W
FAL szerkezet vázlatosan:  Anyag-hővezetése

 Folyosói beton főfal 25cm+7-22C 3,03W/m2K  12m2  15C       545 / 545W
1. réteg beton tartófal 25cm-es 3,03 W/m2K  Együttes-hőveszteség
2. réteg légrés 1-2cm változó -- 3,03 Nem számolok vele adat hiányában.
3. válaszfal tégla (tömör 12cm) 3,10 W/m2K 2,07 7/49m2 20C       290 / 2029W
4. Pur keményhab 3cm               0,95 W/m2K 0,82 0/42m2 20C                689 / -----
Fal + Ablak 1. hőszigetelés -770+545+2029==>770+545+290+689--  2294 / 3344W
Fal+ Ablak Ablakcsere után -308+545+290+689= . . . . . . . . . . . . . . . . .  1832 / 3344W
Menyezeten Táblázat a Hőlépcső alsó32C/22C fok felül vélhető értéknél:
Réteg anyaga                            anyag-hővezet.-Együttes Felület Cfok Hőáram Jav/Átadás
1. réteg Beton födém 25cm                3,03W/m2K ----
2. réteg parketta0,7cm+1,3cmEsztrich 5,58W/m2K 3,02 33m2 10C 997W ----- / 997W
2. réteg kőlap+ragasztó 2cm                   5,65W/m2K 3,02 17m2 10C 513W ----- / 513W
3. réteg PIR-ALU 5cm (kb. 9cmEPS)     0,41W/m2K 0,39 50m2 10C 205W 205 /1510W
Szellőztetés hőigénye változatlan (5x1050=5250, 5250-4854=396W)----- 396 / 396 W
Menyezet + Falak +Ablakok 1. hőszig után javulás 20%=1050W --------- 3804 / 4854W
Menyezet + Falak +Ablakok Ablakcsere utáni javulás ------------------------ 3342 / 4854W
Menyezet + Falak +Ablakok 2. hőszig után--------------------------------------- 2037 / 4854W

Szellőztetéssel 396W-al magasabb, az 2. /1. hőszigetelés után 2433 / 4200 / 5250W a változás!!! Az elméleti  KÜLSŐ HŐSZIG. 15Cm kőzetgyapottal 0,17x42m2+0,2x7m2=143W+28W=171W hőveszteséget engedne csak meg.
Hőveszteség: 

Fal 171W+Folyosó5cm=70W+Mennyezet 205W+Ablakok 308W+Szellőztetés 396W==>1150W

Kiegészítem a cikket számításokkal, és véleményemmel, hogy legyen több vita-indítónak:

És újra szóba hozom a szellőztetést, mert minél jobb a hőszigetelés, annál durvább a hővesztesége ennek. Kb. 50m2 belső területnél kb. 330W a szellőztetés (napi 3-5) hőigénye 2C fok kívül, 22C fok belül. Az eredeti fűtés átlag 180 napra 22.680kWh, ami gázfűtésnél kb. 250 ezer Ft/év kiadás csak fűtés hőigényére, ami 5250W átlagos energia igény volt. A hőigény fajlagos értéke 454kWh/m2/év 

1. hőszig után 4200W, ami 18 100kWh és 200 ezer Ft kiadás/félév, most meg várható
A hőigény fajlagos értéke 362kWh/m2/év
II. hőszig után 10800kWh és 144 000Ft/félév, ami 2500W átlagos fütésigény.
A hőigény fajlagos értéke 216kWh/m2/év
III. Pl. 15cm-es KÜLSŐ hőszigetelést követően, de legalább 1,4W/m2K üvegezéssel kb. 1kW-ra csökkenne. Ebből a 360W a változatlan szellőzés lenne. 4300KWh, és 58 000Ft/félév fűtésigény. A hőigény fajlagos értéke lenne 86kWh/m2/év (ebből a  szellőzés=28,7kWh/m2/év)
Ezt már csak ma extra drága ablakkal 0,3-0,5W/m2K hőveszteségű 4-5 üvegezésűvel, és
IV. Legalább 30cm-es hőszigetelő réteggel és szellőztető hőcserélővel 90%hő visszatartással lehet tovább javítani (2,9kWh/év/m2 légcsere esetén 57kWh/m2/év felezhető)majdnem passzívház közelivé kb. 31,4kWh/m2/év értékre (fűtésre 363W téli átlag) ! Ez 21 000Ft/év fűtésigény gáznál! 

Passzív háznál 15kWh/m2/Év a passzívház fogalmához tartozó 174W fűtés költsége 50m2-nél/félév 10000Ft/év,
vagy 25kWh/m2/Év a passzívház közeli felújított panel-épületnél, akkor
50m2-re 1250kWh fogyasztást illene elérni, ami azonos gázárral 16700Ft/év fütési ktg lenne!!! Csakhogy 1250/180/24=290W folyamatos és átlagos hőigényt kellene mutasson 50m2-re Ennél nagyobb az Ablak nyitogatós szellőztetés eredetivel megegyező 390W hőigénye!
Tehát hőcserélő nélküli szellőztetés már képtelenség! Annak vélt hatásfoka 40W alá kellene levigye, tehát 90%-nál több hőenergiát kellene visszatartson. Azaz átlagos hőigény passzív ház 50m2 terölettel és 2,7m belmagassággal kisebb az ablaknyitógatós szellőztetésnél. Eszerint gépi hőcserélőkkel és gépi szellőztetőkkel kellene létezni egy passzív háznak. 

Kérdésem: 

Mikortól és milyen előírások léteznek majd régi építésű házak lakásaira? 

DEEEE, Az igazán idegesítő gondolatok a következőek:
1.) Idézem egy értő ember hozzászólását a passzívház témában elhangzott műsorról:
„a magyar lakások átlag energia fogyasztása 450 kWó/ m2, aztán azt is hogy a passzívházaké 50 kWó/m2 /korábban sokáig tartotta magát a 15 kWó/m2-es érték / - úgy látszik korrigáltak.”
2.) a hozzászólás folytatódik: „ Meg hogy 5 év múlva már csak nulla energia mérlegű házat lehet építeni. Közben azon elmélkedtem, hogy nyáron a rántotta sütés energiaveszteségével mit csinálnak ? Elteszik télire. ?”
Következő értő kiszámolta: „Ha hozzáadod még - a meleg vizet is 4 főre (napi 8 kWh): 365*8=~3000 kWh - a villanyáram használatot (havi 300 kWh): 12*300=3600 kWh Nálam a legolcsóbb Ariston Nuovo hőcserélős bojler 170 liter 60 fokos vizet 6kWh/nap igéri 2160!
A mosás-vasalás és főzés is reális, csakhogy ez kisebb lakásnál is ugyanannyiba kerül, ha a létszám 4 fő. Tehát ezt 50m2-re is számítani kell, a 3000-5760kWh vélhetően elfogy. Ez duplája hőkeletkezés, mint amennyit megkíván a 30cm-el szigetelt lakás!
DE akkor 15cm-es hőszigetelésnél 4300kWh a fűtés alig kell,

DE 30cm-esnél csak 1570kWh fűtéshez képest 3000-5760kWh életviteli energia igény nem fér bele a házba!!!

Micsoda, akkor értelmetlen ekkora szigetelés! Vagy extra gépi hőcserélők sokasága kell az energia újrahasznosításához. Idézem az 1. pont értőjét:
„Elmegy a két iskola egymás melletti beszéde, van aki még a fing hőjét is  vissza akarja nyerni, van aki meg pocsékol ezerrel.”

Mert telik rá! És ez még semmi, az újabb kérdéskör sokszorosa ennek!!!
3.) Újabb értő leírta:
„Csakhogy  a kemence építők általában nem szegények, lakhatnak úgy  jóval 100 m2 feletti házakban. De még csak véletlenül se volt olyan, aki mondjuk a 156 m2 -es házába telepítette volna azt a hobbi kemencéjét- már pedig ekkora házakban csak akad olyan helyiség, ahol elfér.  Régen gyerekkoromban a kemence majd egyenlő volt a szegénységgel /nem teljesen / Általában majd mindig a lakóházakba telepítették.” Megjegyzem a tehénnel aludtak, mert az is melegített!!! Most meg divatba jön a barlang lakás!
4.) Én megkérdeztem: Egy kisautó fogyasztása hogy aránylik, kaptam adatokat:
„A 6liter/100km amivel a 15000km munkavégzéssel 900liter/év = 400x900= 360 000Ft/év, ami az eredeti gázszámlámnak 250 000Ft/év/fűtés 1,44-szerese, a most várhatónak 2,5-szerese!
A passzívházénak 36-szorosa pedig csak 120-140g/km a CO2 kibocsájtása, nem 400g/km, amit a nagy terepjárók, és olvastam novemberben, hogy

a hibrid dupla árú kisautó már 40-60g/km-el is elmegy tehát jó esetben felére-1/3-ra csökkenthető az üzemanyag fogyasztás!
Azaz 12-18-szorosa marad a ház hőveszteségének! És ebben elektromos energia visszanyerő is van!
5.) Saját kérdésem a kb. 3 millió ház többségében olyanok laknak, akik sohasem képesek megelőlegezni a hőszigetelés költségét. A várható kiépítés 10 év alatt:
- Van 4 millió éhhalál táján élő ember, az 1 millió család, hőszigetelés nulla
- van élhető jövedelmű 4 millió fő/1millió család, max. ½ millió autóval hőszigetelés 15-50% - létezik viszonylag jólétben talán 2 millió fő 2,5 millió autóval! Hőszigetelés 30%
Spontán fejlődéssel, az utóbbi eljut 100%-ig, de másban pocsékol, a középsők max 50%-ig szigetelnek. Azaz eredőben csak a középső népességi rétegnél lép fel némi megtakarítás, azt a szélsők rontják!

Tehát kifejezetten állami ráfordítás nélkül nem túl sok eredményt várhatunk.

Hacsak                            a nyomorgók nem fűtetlen lakásokban élnek!

Mint a középkorban, amihez képest 

a földbe vájt kunyhók is jobbak lehettek!