A passzívházaké a jövő
http://www.muszakiak.hu/hireink/esemenyek/957-passzivhazake-a-jovo
Rovat: Események, érdekességek
Október 15-én beköszönt a fűtési szezon, s az áprilisig tartó
időszakban tetemes havi kiadással számolhatunk. Sokan kényszerülnek
kiadásaikat átcsoportosítani a magas költségek miatt. Pedig van
megoldás: passzívház-technológiával nemcsak az energiaköltségek, hanem a
környezetterhelés is jelentősen csökkenthető.
Elfelejthetjük a rezsit örökre! A passzívházaké, a zéró- és pluszenergiás épületeké a jövő
Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú
épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás
drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során
alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is.
A
passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A
nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a
technológia. De mi a helyzet Magyarországon?
A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk
Ausztriában és Németországban. Üzemelő passzívházak tízezrei bizonyítják
tehát, hogy a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek
elején kidolgozott passzívház elmélet működik.
A hagyományos
technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a
passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a
fűtésigény elenyészően kevés.
A világ első passzívházát maga a koncepció megteremtője, Feist
professzor építtette a németországi Darmstadtban, a négylakásos sorház
egyik lakásában 1991 óta lakik a családjával. Az Innsbrucki Egyetem
épületfizika professzora világhírű szaktekintély, legutóbb a Brit
Építészek Királyi Intézete választotta tiszteletbeli tagjává.)
A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az
utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan
energiahatékony technológiával.
Bécsben épült meg a világ első magasháza
– a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át. Az osztrák fővárosban
nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag
passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén,
Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag
passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket
építenek.
A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült,
ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés
összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió
euróval támogatja a programot.
Szászfenesen épülhet meg Kelet-Közép Európa első passzívház-technológiát alkalmazó temploma.
Egyre több oktatási intézmény és irodaház épül Európa-szerte
passzívház standard szerint, sőt, a romániai Szászfenesen passzívház
templom és parókia létrehozását tervezik.
A megvalósult passzívházak
bizonyítják: a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek
elején kidolgozott passzívház elmélet működik. Kiválóan bevált, pont
úgy, ahogy eltervezték: a rendszer a mai energiaárak mellett a
hosszútávú gazdasági optimum körül valósítható meg. Ezen felül magas
komfortot és biztonságot kínál a növekvő energiaárakkal szemben.
Magyarország lemaradásban?
A szadai passzívház
Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és
Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban
viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült –
minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több
nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első
passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök,
minősített passzívháztervező tervei alapján valósult meg, de az érdem
nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden
közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbírkóznia.
A használatba
vételt követő 4. évben interjú készült a tulajdonossal, aki elmondta:
maximálisan elégedett a passzívházzal. (A cikk a Green Press Blogon
olvasható.)
Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik
áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok
kedve megjött a passzívházépítéshez.
A gazdasági recesszió is
keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a
lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van. Szekér László a tévhiteket
cáfolandó összehasonlító elemzést készített, amely azt boncolgatja, hogy
megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni? (Az elemzés itt
olvasható.)
A passzívháztervező 2009 óta több passzívházat tervezett. Ezek közül
külön említést érdemel a 2012-ben átadott passzívház iskolaépület.
Budapest XX. kerületében, egy meglévő iskola bővítéseként épült meg az
első magyar középület, amely megfelel a passzívház
követelményrendszernek.
- Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani az
épületet, amely pontosan annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de
szokványos építésű iskolaépület – mondja Szekér László. A különbség az
energiafogyasztásban van: 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a
megfelelő komforthoz. A tantermekben folyamatosan friss levegő
biztosított. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy az osztálytermekben
nagyon hamar elfogy az oxigén, kevés a 45 percenkénti szellőztetés.
Ezért tulajdonképpen az összes iskolában kötelezővé kellene tenni a
folyamatos, energiatakarékos hővisszanyerős szellőztetést. Ez a projekt
igazolta, hogy műszakilag lehetséges, és gazdaságosan megvalósítható ez
Magyarországon – fejti ki a tervező.
Gyakori kritika a passzívházakkal kapcsolatosan a többletköltség.
Tapasztalt szakemberek szerint viszont a passzívház nem feltétlenül
kerül többe, mint egy hagyományos technológiával létesült épület.
Budapest XIII. kerületében 100 lakásos passzív társasház létesül
Az első magyar passzívház technológiával létesült iskolaépület
Számos példát lehet sorolni a Magyarországon megvalósult,
megfizethető passzívházakra, kezdve az első, szadai passzívházzal,
melynek a bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 000 forint
volt. Négy évvel később a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe
bruttó 265 000 forintnál.
Épületfelújításokra is vannak jó példák. e a mi közép-európai klímánkon 180 m3
földgázzal fedezhető. Egy hasonló A
passzívházak közös jellemzője, hogy fajlagos fűtési energiaszükségletük
15 kWh/m2,év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve
1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 m3
földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház
éves fűtési energiaigény méretű szokványos, rossz energetikai
minőségű épületnél ez 1500-2000 m3 földgázt igényelne.
A passzívházak
további ismérve, hogy a primerenergia fogyasztásnak is van felső határa,
ez pedig nem lehet több, mint 120 kWh/m2,év. Ebbe az összes elhasznált
energia beletartozik: a használati melegvíz előállításához szükséges
energia, a szellőzés, világítás, gépészeti berendezések
segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések
energiaigénye is. Ez nagyon magas követelményt támaszt a tervezéssel
szemben.
Kik tervezik a passzívházakat?
A német Passzívház Intézet minden évben megrendezi a Nemzetközi
Passzívház Konferenciát, a világ minden tájáról érkeznek szakemberek
Magyarországon 2009 óta rendezik meg a Passzívházak és
Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát – magyar és külföldi
szakemberek számolnak be az újdonságokról. Idén novemberben is lesz
konferencia, és passzívház nyílt napok
Nagyjából ötven passzívház épült 2009 óta Magyarországon, de nem mind
rendelkezik minősítési tanúsítással. Tömeges igény egyelőre nem
mutatkozik tehát a technológia iránt.
Mi lesz azonban, ha 5-7 év múlva
az Európai Unió szabályozása érvénybe lép, és kötelező jelleggel kell
passzívházakat létesíteni? Van elegendő felkészült szakember?
Jelenleg 44 magyar minősített passzívház tervező szerepel a
Passivhaus Planer nemzetközi adatbázisban, az online nyilvántartásba
kizárólag certifikált építészek, épületgépészek, kivitelezők, passzívház
tanácsadók kerülhetnek be. Olyan szakemberekről van szó, akik
eredményes vizsgát tettek a német Passzívház Intézetnél, illetve az
intézet által kidolgozott – több országban elérhető – képzést követően
vizsgáztak le, illetve megépült, saját tervezésű minősített
passzívházzal bizonyítják jártasságukat a témában.
A nyilvános
adatbázisban több mint 3400 szakember található meg jelenleg a világ
minden tájáról. A Passivhaus Planer azoknak nyújt támpontot, akik a
gyakorlatban is jól működő passzívházat szeretnének; ennek feltétele,
hogy referenciával rendelkező szakembert bízzanak meg a tervezéssel és a
kivitelezéssel.
- Mivel a passzívháztervezés sok technikai részleten és több szakág
integrációján alapul, elméleti és gyakorlati tudás nélkül nem lehet
passzívházat tervezni és építeni – állítja Szekér László, aki a 2009-ben
megalakult Passzívházépítők Országos Szövetségének egyik alapítója,
2012 óta elnöke.
- Természetesen lehet és kell is próbálkozni, saját kísérleteket
végezni, sok mindent meg lehet tanulni autodidakta módon, de ma már
felesleges hosszú éveket elpazarolni, hogy azokat az utakat végigjárja
valaki, amit az elődök sokszor több éves vagy évtizedes munkával
kitapostak. A passzívház technológia ma már egyszerűen megtanulható -
mondja a szakember.
2011 óta magyar nyelven is elérhető az uniós Intelligent Energy
Europe program keretében kidolgozott, tavaszi és őszi kurzusokkal induló
Minősített Passzívház Tervező képzés. Nemzetközileg elismert képesítést
ad, szeptemberben már a 6. évfolyamot indítják. A PAOSZ több tagja
akkreditált oktató. Szekér László szerint hiánypótló a képzés. A képzés
weboldala: www.passzívhaztervezo-oktatas.com.
- Nagyon nagy szükség van rá, mert a piac igényli, és egyelőre nincs
jelen a hazai mérnökképzésben, az egyetemek – a Szent István Egyetem
kivételével - nem készítik fel erre a tudásra jelenleg a hallgatókat,
ami véleményem szerint komoly mulasztás.
A passzívházaktól a zéró- és pluszenergiás épületek felé
A passzívház koncepció egy tudományosan megalapozott, de egyszerűen
kezelhető, praktikus módszer az épületek energiaigényének drasztikus
csökkentésére. A cél az, hogy ne legyen szükség olyan energiaforrásra,
amely nem biztosítható fenntartható módon.
A fenntartható energiaforrásokkal kombinált passzívházaké, a
zéróenergiás és pluszenergiás épületeké a jövő, utóbbiakhoz a passzívház
technológián keresztül vezet az út, a költségoptimalizált gazdaságos
megoldás miatt.
Szekér László PAOSZ elnök szerint rövidesen megjelennek hazánkban is a
megújuló forrásokkal kombinált passzívházak, a valóban fenntartható,
rezsimentes épületek.
Ha elérünk ide, nem lesz szükség mesterséges
rezsicsökkentésre, elfelejthetjük a rezsit örökre.
Őszi passzívházas rendezvények
- Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia 2013. november
- Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok 2013. november 8-10. (részletek hamarosan)
Összeállította: Green Press | Mesterházy Mónika
Ádám Tibr kommentelte 8 éve
Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel! Segítőkész üdvözlettel: Ádám Tibor .. Email: ...
Szerinted?